Egy új tanulmány az antiszociális személyiségzavar (ASPD) és a szerhasználati zavarok (SUD) közötti összetett kapcsolatokba merült, új betekintést nyújtva a kutatókat régóta foglalkoztató asszociációs mintákba. A Translational Psychiatry című szaklapban közzétett kutatás azt vizsgálja, hogy az ASPD hogyan lép kölcsönhatásba az alkohol-, kannabisz-, kokain-, opioid- és dohányhasználati rendellenességek diagnózisaival és súlyosságával. A tanulmány megállapításai jelentős hatással vannak ezen állapotok együttes előfordulásának jobb megértésére, és befolyásolhatják a jövőbeli kezelési megközelítéseket.
Az ASPD egy pszichiátriai rendellenesség, amelyet manipulatív, impulzív és gyakran agresszív viselkedés jellemez, a megbánás kifejezett hiányával. Ez a rendellenesség aránytalanul gyakori az SUD-ban szenvedő egyének körében. Valójában korábbi kutatások kimutatták, hogy míg az ASPD az általános népesség körülbelül 3,6%-ánál van jelen, addig a szerhasználattal küzdők akár 81%-ánál is megtalálható. Ez a megdöbbentő átfedés rávilágít arra, hogy részletesebb vizsgálatokra van szükség arra vonatkozóan, hogy az ASPD hogyan lép kölcsönhatásba a függőség különböző formáival.
A Yale Egyetem és más neves intézmények kutatócsoportja által vezetett tanulmány 1660 ASPD-vel diagnosztizált személyre összpontosított, akiket egy 6640 fős kontrollcsoporttal hasonlítottak össze. A résztvevőket olyan megfeleltetési kritériumok alapján választották ki, mint a nem, az életkor és a faj, hogy kontrollálják azokat a demográfiai tényezőket, amelyek befolyásolhatják az eredményeket. A cél az volt, hogy feltárják az ASPD és ötféle SUD közötti kapcsolatokat: alkohol (AUD), kannabisz (CanUD), kokain (CocUD), opioid (OUD) és dohány (TUD) használati zavarok.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása az ASPD és az AUD, CanUD és TUD diagnózisa és súlyossága közötti szoros kapcsolat volt. Például az ASPD-ben szenvedő egyéneknél közel kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak alkoholfogyasztási zavart (1,89-es esélyhányaddal) és több mint kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak kannabiszhasználati zavart (2,13-as esélyhányaddal). Bár az ASPD a kokain- és opioidhasználati zavarokkal is összefüggésbe hozható volt, ezek az összefüggések nem élték túl a nagy bizonyossággal való megerősítésükhöz szükséges szigorú statisztikai teszteket.
A kutatók megvizsgálták az SUD-ok specifikus diagnosztikai kritériumait is, mint például a veszélyes használat, az elvonási tünetek és a leszokási kísérletek. Figyelemre méltó, hogy a "veszélyes használat" kritériuma következetesen összefüggésbe hozható volt az ASPD-vel az összes vizsgált anyag esetében. Ez arra utal, hogy az ASPD-ben szenvedő egyének hajlamosak veszélyes viselkedést tanúsítani az anyagok használata során, függetlenül a kábítószer típusától. Meglepő módon azonban a tanulmány azt találta, hogy a kokainról való leszokási kísérletek fordítottan arányosak az ASPD-vel. Más szóval, az ASPD-ben szenvedők kisebb valószínűséggel próbáltak leszokni a kokainról, mint azok, akiknek nem volt ilyen rendellenességük.
Ez a felfedezés fontos kérdéseket vet fel az ASPD-ben szenvedő egyének motivációival és viselkedésével kapcsolatban a szerhasználatukkal kapcsolatban. Vajon az ASPD impulzív és kockázatkereső jellege miatt az egyének kevésbé hajlamosak leszokni a függőséget okozó anyagokról, vagy van valami specifikus dolog a kokainban, ami befolyásolja ezt a viselkedést? További kutatásokra lesz szükség a pszichológiai és neurobiológiai mechanizmusok feltárásához.
A tanulmány eredményei aláhúzzák az ASPD-SUD komorbiditás összetettségét. Az ASPD-ben szenvedők eltérő SUD-mintáinak feltárásával a kutatás értékes betekintést nyújt, amely segíthet a klinikusoknak célzottabb beavatkozások kidolgozásában. A kezelési programoknak például közvetlenebbül kell foglalkozniuk az ASPD-s betegeknél a veszélyes használat fokozott kockázatával, valamint bizonyos anyagok, például a kokain által jelentett egyedi kihívásokkal.
A tanulmány másik figyelemre méltó szempontja az volt, hogy az SUD-k súlyosságára összpontosított. Megállapította, hogy az ASPD és a SUD-diagnózisok közötti összefüggések erősebbek voltak, mint a rendellenesség súlyosságán alapuló összefüggések. Ez arra utal, hogy az ASPD szorosabban összefügghet azzal, hogy egy személynél kialakul-e függőség vagy sem, mint azzal, hogy a függőség mennyire súlyos.
Összességében ez a kutatás fontos előrelépést jelent az ASPD és a SUD kettős kihívásainak megértésében. Azzal, hogy megvilágítja e rendellenességek kölcsönhatásának különböző módjait, megnyitja az utat a jövőbeli tanulmányok előtt, amelyek finomíthatják a diagnosztikai kritériumokat és javíthatják a kezelési eredményeket. Ahogy a tanulmány szerzői megjegyzik, a "mechanizmusalapú altípusmeghatározást célzó személyre szabott beavatkozások" jobb ellátást eredményezhetnek az ASPD-vel és a kábítószer-használati zavarokkal egyaránt küzdő egyének számára.
További részletekért a teljes cikk itt érhető el: https://doi.org/10.1038/s41398-024-03054-z (clearnet).
Ha érdeklik az ilyen publikációk, kérjük, reagáljon és hagyjon megjegyzéseket. Ez egy jel lesz számomra a folytatáshoz.
